Kisebb-nagyobb mértékben, de a kormány hatalmi ambícióit látta olvasóink döntő többsége a különleges jogrend mögött, ennek ellenére nagy részük betartotta a szabályokat. Május közepén kérdeztük oldalunk látogatóit arról, hogyan érintette őket a járvány, mit gondolnak a kormány, illetve a polgármesterek tevékenységéről. Most az utóbbi adatokat elemeztük.
De szóba kerül Soros György is. Létrehozott egy bevetési egységet is.
Pánikolhatott a kormány a válság kezdetén, ezért lehetett szüksége a felhatalmazási törvényre - állítja a politikai elemző, aki elmondja azt is, mire számít, képes lesz-e kezelni a gazdasági visszaesést a kormány. Lakner Zoltánnal, a frissen indult Jelen főszerkesztőjével Gergely Márton beszélgetett.
Kedd éjjel benyújtotta a kormány a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló javaslatot, jön a járványügyi válsághelyzet. Bíznak benne, hogy a következő ötven évben nem kell újra rendkívüli jogrendet hirdetni.
A kormány szerint a járvány második hullámakor nem lesz szükség újra a rendkívüli jogrend kihirdetésére, de ha a parlament elfogadja a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről című törvényjavaslatot, nem is lesz rá szüksége. Szabó Mátét, a TASZ szakmai igazgatóját kérdeztük.
Kedd éjjel került fel a Parlament honlapjára a szöveg. Az általános indoklásban kiosztották az ellenzéket és az Európai Uniót is.
A járványhelyzet egyik nagy nyertese a titkosított kommunikációra alkalmas Wickr, amely Magyarországon is kiugró népszerűségre tett szert. Biztonsági kutatók szerint ennek oka nem a home office-hoz köthető.
Remek fegyvert adott az ellenzék – saját maga ellen – Orbán Viktor kezébe: a felhatalmazási törvény elutasítása miatt gyaníthatóan a következő választásig hallgathatják, hogy hátráltatták a koronavírus-járvány elleni védekezést. Orbán egy másik kommunikációs csatát is megnyert: a törvény miatt Magyarország nem lett diktatúra, éles kritikusai ismét csak farkast kiáltottak. A rendkívüli időszaknak hamarosan vége, végigvettük, mi maradhat az elmúlt hetek szabályaiból.
Hiába tagadják kormánypárti politikusok, az üzenet egyértelmű – mondja a Facebookon közzétett bejegyzések miatti rendőri eljárásokról Krekó Péter szociológus, a Political Capital ügyvezetője.
Ezt a gazdasági helyzetre mondta, holott összesen 173 ezer olyan magyar van, akik nem találnak munkát, de szeretnének dolgozni, és a kormányhoz fordultak segítségért. Mégis a lelkesedés határán áll. Arról is beszélt péntek reggeli interjújában, hogy ha nem vigyázunk, visszaerősödhet a járvány. A baloldalt, Sorost és az EU-t ekézte, Káslert magasztalta.
Kusinszki András és Csóka-Szűcs János (képünkön) rabosítását követően a HVG igyekezett minden érintettet megkeresni. A tisztánlátást csak azok nem segítették, akiknek ez módjukban állt volna.
Kellemetlen pillanatokat okozott az Orbán-kormánynak két Facebook-felhasználó rendőri előállítása. Mégsem valószínű, hogy véletlen rendszerhibáról lenne szó: ahhoz nagyon is hatékonyan hallgattatja el a hatalom a kritikusait és fegyelmezi Zuckerberg birodalmát.
Sorra fogadta el a Parlament azokat a törvényjavaslatokat, melyeket még március végén, korlátlan felhatalmazással a zsebében nyújtott be a kormány. Többségüknek semmi köze a járványhoz, ha csak annyi nem, hogy így sokkal kisebb visszhangja volt, mint lehetett volna egy normál időszakban.
A felhatalmazási törvény végét elhozó jogszabálytervezetet jövő héten benyújthatják. Ha nem lesz hirtelen több a megbetegedések száma, júniusban el is fogadják.
A visszaesés minden kormányt meg fog ütni, kivétel nélkül, nem lesznek nyertesek – mondja Ian Bremmer, befolyásos amerikai politológus a HVG-nek. Szerinte Orbán Viktor üzleti köre számára nehéz időszak következik, amelyben nem tudják korlátlanul növelni vállalatcsoportjaikat a magyarországi külföldi cégek kárára. Bremmer állítja: Európában nem a magyar kormányfő a rendkívüli, hanem az unió képtelensége, hogy vele kezdjen valamit.
Az igazságügyi miniszter szerint az Európai Parlament a tisztességes eljárás látszatára sem ügyel.
Orbán Viktor és Varga Judit nélkül kezdődött meg a vita reggel kilenc után nem sokkal az Európai Parlament plenáris ülésén a magyar járvány miatt bevezetett intézkedésekről, és azok demokráciára, jogállamiságra és alapjogokra gyakorolt hatásáról. A kormány végül a szabályok miatt nem kapott szót, a képviselők viszont meglepően felkészültek voltak az aktuális magyar ügyekből. Vera Jourová bizottsági alelnök szerint a legnagyobb gond még mindig az, hogy nincs időkorlátja a felhatalmazási törvénynek.
Orbán Viktor levélben közölte az Európai Parlament elnökével, hogy nem ér rá vitázni a felhatalmazási törvényről és a magyar jogállamiságról Brüsszelben, de küld a kormány képviseletében egy minisztert.
David Sassoli a magyar koronavírus-törvényről szóló vitára hívta meg a kormányfőt. Az ügy előzménye Varga Judit igazságügyi miniszter nyilatkozata.
Belgrádban tett bejelentést a kormányfő.
